Élénk bérlői kereslet mutatkozik a Budapest agglomerációjában fekvő ipari ingatlanokra, amelyek kihasználatlansága jelentősen mérséklődött az utóbbi időszakban. A raktárépületek többségében már nincs bérelhető egység, és bár több nagyobb fejlesztés is elkészülhet a közeljövőben, az üresedési mutatók további csökkenése sem kizárt.

Noha 2016 második negyedévében nem adtak át új nagyobb raktárhelyiséget Budapesten és környékén, az év második felében négy fejlesztés is elkészülhet, amelyek révén csaknem 60 ezer négyzetméterrel nő majd a főváros ipariingatlan- állománya – írja a Magyar Idők. A gyáli, szigetszentmiklósi, vecsési és csepel-szabadkikötői beruházások mellett az ősz folyamán további mintegy 20 ezer négyzetméternyi spekulatív - azaz bérbeadási céllal készülő - ingatlanfejlesztést kezdenek el a főváros agglomerációjában, ezeket várhatóan 2017-ben adják át.

A piaci keresletet és a jelenleg elérhető ingatlanállományt figyelembe véve szükség van új területekre. Egykétezer négyzetméteres igényekre továbbra is könnyen található szabad terület, azonban már az ötezer négyzetméternél nagyobb területigényű keresések kielégítése is problémát jelent a mostani üresedési mutató mellett - mondta Pusztai Andrea, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának társigazgatója.

A BRF-tag ingatlan- tanácsadó cég szakértője hozzátette: a budapesti és környéki modern ingatlanállományból mindössze négy épület kínál tízezer négyzetméternél nagyobb, míg további hat épület ötezer négyzetméternél nagyobb helyiséget, sőt a vizsgált fővárosi modern raktárállomány mintegy hatvan százalékában jelenleg nincs bérelhető egység. - A korlátozott kínálat, a továbbra is élénk kereslet és a növekvő bérleti díjak további bérlői igények szerint kialakított és spekulatív fejlesztés elindítását fogja ösztönözni a közeljövőben - hangsúlyozta Pusztai Andrea.

A BRF adatai szerint a kevés elérhető szabad raktárterület miatt több nagy előbérleti szerződés köttetett a második negyedévben. Ezek mértéke a teljes bérlői kereslet csaknem ötödét tette ki. Az április-júniusi időszakban a bérleti szerződések túlnyomó többségét logisztikai parkok területére kötötték, átlagosan 5700 négyzetméterre, míg a városi logisztikát érintő bérbeadások átlagos mérete 1100 négyzetmétert tett ki. Mivel a városon belüli területek Budapest és vonzáskörzete teljes modern ipariingatlan-állományának csupán a tizedét jelentik, így e piac viszonylag kis méretéből fakadóan akár egy-egy nagyobb bérlő mozgása is jelentősen befolyásolhatja a kihasználatlanságot.

Ez történt a második negyedévben is: mivel megüresedett egy ötezer négyzetméter alapterületet is meghaladó méretű raktárhelyiség, ezzel a városi logisztika üresedési mutatója 13-ról 16 százalékra nőtt az év elejéhez képest. A városi logisztikában kisebb méretű bérelhető területek érhetők el, de a logisztikai parkokhoz képest 25-35 százalékkal magasabb fajlagos bérleti díjért kínálják ezeket. Így Pusztai Andrea szerint azok a bérlők, akiknek a városon kívüli helyszín is elfogadható, inkább az utóbbi megoldást választják.

- Becslésünk szerint a teljes kereslet idén is elérheti a tavalyi, csúcsot jelentő értéket. A korlátozott kínálat miatt úgy látjuk, hogy a teljes keresletből a szerződéshosszabbítások aránya továbbra is meghatározó lesz, de emelkedhet az előbérleti szerződéskötések aránya is - mutatott rá Pusztai Andrea. A jelenleg is tapasztalható jelentős mértékű kereslet miatt, a több készülőfélben lévő vagy tervezett fejlesztés ellenére sem elképzelhetetlen, hogy a logisztikai parkok idei 8-9 százalék körül alakuló kihasználatlansága tovább csökken a közeljövőben.

A realista.hu Colliers szakértőivel készített interjút a raktárpiacról, amelyet itt olvashat.


Forrás: www.realista.hu

2016.08.18.